A matematikával foglalkozó programok főleg egyetemek, főiskolák diákjainak szólnak, használatukhoz szinte pilótavizsga kell, az sem baj, ha a használója ismerős az integrálás/deriválás világában, keni vágja a mátrixokat. A most bemutatásra kerülő program nem ilyen, ezt nyugodtan merem ajánlani akár az általános iskolásoknak is, hiszen viszonylag könnyen kezelhető és látványos eredményt lehet vele kapni, de házi feladatok ellenőrzésére is remek eszköz.

Az oktatóprogramok listáját egy nagyon informatív, színes és szórakoztató darabbal kezdem. Gyerekkoromban mindig is csodálatos dolognak tartottam a Mengyelejev-féle periódusos táblát, mert mindenféle érthetetlen szövegek és számok voltak rajta, látszólag összevissza. Aztán megtanultam értelmezni a feliratokat, és sokmindent megtudtam a kémiai elemekről, a misztikus tábla celláinak "lakóiról". Akinek hozzám hasonlóan felkelti az érdeklődését a kémia, azon belül is ez a fura táblázat, és még esetleg szeretnének is megtudni sokmindent a világot alkotó elemekről, azok szeretni fogják a következő programot.

A DVD-lejátszók elterjedésével már mindenki számára elérhetővé vált a házi mozizás. A mozifilmeken kívül már a családi emlékeket, vagy bármilyen mozgóképet is meg lehet őrizni és bármikor, bárki által megtekinthetővé lehet tenni, ha film-DVD-t csinálunk belőle. Sajnos erre a célra általában csak drága fizetős programokat, és kezdők által nagyon nehezen kezelhető DVD szerkesztőket és konvertálóeszközöket lehet találni. Sokáig kerestem, míg a következő programra bukkantam, ami végre teljesíti a könnyű kezelhetőség feltételét is, magyarul is tud, és még ingyenes is.

Talán mindenki járt már úgy, hogy rajzolt valamit a számítógépen, amit szeretett volna nagyban kinyomtatni, és a papíron vette csak észre, hogy a monitoron szép képe a nyomtatásban kockás lett, mintha mozaikból rakták volna ki. De ha valakinek egy céges embléma kellett, hiába találta meg kicsiben az interneten, vagy szkennelte be kicsiben, felnagyítva az is elmosódott és darabos lett. Most egy olyan programról lesz szó, amivel akár tízméteres plakátot is nyomtathatunk, a rajta szereplő kép közelről is szép lesz.

Már esett szó egy szinte elemi irodai alkalmazásról, és az azt kiváltó alternatíváról, a Microsoft Office-ról és az OpenOffice-ról. Ugyanakkor az összevetés mégsem teljesen helytálló, hiszen az ingyenes alternatíva nem tartalmaz levelezőprogramot, holott manapság már lassan nincs élet e-mail-ezés nélkül. Kerestem ingyenes levelezőket, és próbáltam elszakadni a legkézenfekvőbb választástól, hiszen attól még, hogy valami széleskörűen elterjedt, még nem biztos hogy jó is. Mégis kénytelen voltam visszatérni az evidens alternatívához, mert egyszerűen hiába a sok "versenyző", ez a legjobb.

Annak ellenére, hogy a Media Player Classic Home Cinema önállóan is telepíthető, de ha már telepítés, az előző cikkben a számunkra szükséges segédprogramokkal és kodekekkel együtt, egy lépésben elintéztük a dolgot. Igenám, de a MPC csak angolul hajlandó elindulni, annak ellenére, hogy a program magyarítva van. Ennek oka az, hogy feltehetően a K-Lite csomagból, mint kevésbé szükséges sallang, kivették a nyelvi bővítéseket, ezáltal kb. 7 megával könnyítették meg a telepítést. De nekünk szükségünk van a magyar nyelvű felületre, pótoljuk!

A zenék és a videók lejátszása nem mindig egyszerű dolog. Biztosan találkozott már mindenki azzal, hogy lelkileg felkészül, hogy na, most aztán megnézi ezt vagy azt a filmet, amit már régóta meg szeretett volna, de csak most jutott hozzá, s mikor elindítja, döbbenettel tapasztalja, hogy a videó el sem indul, vagy elindul, de mondjuk nincsen kép, csak hang. Ilyenkor a tömörített hang- vagy képanyag kicsomagolásáért felelős ki- és elkódoló programocskák, az úgynevezett kodekek hiánya a felelős. Lehet, hogy eddig sokféle filmet megnéztünk a gépen, de eddig még nem találkoztunk mondjuk XviD eljárással kódolt videóval, vagy letöltöttünk a netről egy FLV Flash videót, és a gép értetlenkedve áll a fájl előtt, hogy ezzel most mit tegyen, ehhez nem ért. Ilyenkor segítenek az egyszerű és teljes megoldást ígérő kodek-csomagok. Persze nem mindegy, milyen, mert ezekből sok van, és némelyikük több kárt és vesződséget okoz, mint amennyit orvosol.

18 éve, egy májusi napon, a CERN (Európai Részecskekutató Intézet) egyik gépén született meg az első weboldal, mely a WWW, az oldalakból, s rajtuk szövegekből, képekből, és megannyi más megjeleníthető dologból álló dokumentumok hálózatának első, úttörő darabja lett. Azóta kb. 8-9 milliárd oldalra teszik ennek a világméretű dokumentumtárnak a méretét, ha ezt megszorozzuk az általuk hordozott szövegek, képek, videók, zenék mennyiségével, akkor talán belátható, hogy jelenleg még a sugárzott és a nyomtatott médiát is túlszárnyalja információ-mennyiségben a WWW, a világméretű hálózat. A kezdetekben nem hogy eszközök, de még szabványok sem nagyon voltak arra, hogy hogy készítsünk weboldalt, de azóta már egy egész szakmacsoport alakult a téma köré. De mára már nem kell gurunak lenni, hogy valakinek saját honlapja legyen, az eszközök itt vannak, kéznél.

Ismét új hét, újra összeszedtem az előző heti frissítéseket, megint szép számmal gyűltek össze:

• Autoruns 9.57
• XnView 1.97
• Recuva 1.33.451
• Spybot S&D 2009-12-02
• Google Earth 5.1.3533
• Unreal Commander 0.96.754
• CDBurnerXP 4.2.7.1801
• PicPick 2.1.5
• Notepad++ 5.6.1

Sokan irigyeltek már, hogy hogy tudok ilyen gyorsan gépelni. Hja kérem, a gyakorlat...Tizensok éve ülök a gép előtt, a sok chatelés is megtette a maga hatását. De van, akinek nincsen tíz éve rutint szerezni, ugyanakkor szüksége lenne arra, hogy szinte a beszéddel megegyező sebességgel, a monitort nézve tudjon gépelni. El lehet menni fizetős tanfolyamokra, ahol mindent szépen elmondanak, és hónapokig gyakorolni a gépírást. Viszont aki soraimat olvassa, annak nem biztos, hogy van ideje és pénze elmenni tanfolyamra, viszont biztosan kéznél van már egy gyakorlásra alkalmas billentyűzet, az eredményt is látja a monitoron, már csak a jó oktatásra van szükség, ha lehet ne csak angol billentyűzeten.