Aki már huzamosabb ideje használja a számítógépét, biztosan találkozott a helyzettel, amikor egy ismerősének el kell magyaráznia az interneten keresztül, hogy mondjuk egy bizonyos programban mit kell csinálni, mert a másik fél nem rendelkezett PC-s gyakorlattal. De sok olvasóm épp a másik oldalról ismerheti a történetet. Ilyenkor csak hosszas magyarázatok, némi idegeskedés és sok-sok idő árán sikerül megoldani a problémát. A számítógép-használat olyan műfaj, amit elmesélni sokkal nehezebb, mint megmutatni, ezért sokaknak megfordulhatott már a fejében, hogy „bezzeg ha most ottlehetnék, meg tudnám mutatni egy pillanat alatt, mit hogyan kell csinálni”. A távsegítség egyik nagymesterét, a TeamViewert veszem ma nagyítóm alá.

Rég esett szó betűkészletekről, betűk kezeléséről, pedig mindenki nap-mint-nap találkozik velük a számítógépen, akár levelet ír, akár meghívót, akár weboldalt olvasgat, vagy csak feljegyzést készít magának. Fizetős és ingyenes forrásból is milliónyi betűtípus elérhető már, a Windows beépített fontjain kívül; mindenki saját ízlésének és felhasználásának megfelelőt talál a neten is. Így már nem probléma, hogy tényleg kedvünk szerint díszítsük egy-egy szép betűvel írásainkat. De nem mindig egyszerű megtalálni, hogy melyikre is volna igazán szükségünk: lehet, hogy azért, mert a program, amiben használnánk, csak a betűtípusok neveit sorolja fel, de lehet, hogy azért, mert több száz, vagy akár több ezer betűfajtával rendelkezünk, amit képtelenség már átlátni. Ebben segít nekünk a NexusFont, ami a korábban már ismertetett CFont Pro-val ellentétben magyarul is tud!

Tömörítőprogramból már van alternatíva bőven a blogon, de most szeretnék azoknak adni egy nagyon egyszerű megoldást, akik nem akarnak egy komoly tömörítőprogrammal bíbelődni, viszont sokszor kapnak tömörített fájlokat, amiket szeretnének minél egyszerűbben kicsomagolni. De ajánlom azoknak is, akik nagyon sokféle csomaggal dolgoznak, és egyetlen praktikus segédprogammal szeretnének minden formátumra megoldást találni, hiszen a program rengeteg tömörített formátummal elboldogul, de telepítőket, CD/DVD-képfájlokat, és csomagolt dokumenumokat is képes megnyitni, pár kattintással.

A freeware-gyűjtögetés közben időről időre találkozom olyan programokkal amiről nem hittem volna, hogy a kategóriájában létezik ingyenes. A mostani kategória magyarok számára nagyon hasznos, hiszen nem világnyelv a miénk: egy szótárról lesz szó, amit épp egy magyar fejlesztőnek, Kertész Csabának köszönhetünk. Egy szótár-keretprogram, ami többféle szótárral megtölthető, igény szerint: magyar, angol, német, spanyol, francia és egy online értelmezőszótár áll a rendelkezésünkre. De mint később kiderül, azért sajnos a helyzet nem olyan felhőtlenül jó, mint elsőre tűnik.

Egy átlagos számítógéphasználó a mindennapok során sok helyen kerülhet a gép elé: munkahelyen, a netkávézóban, fénymásolásra/nyomtatásra szakosodott helyen, és persze otthon. Hogy egy adott fájl, mondjuk egy kinyomtatandó szöveg, vagy táblázat, esetleg egy program mindig kéznél legyen, ezeket gyakran hordozzuk magunkkal pendrive-on vagy ritkább esetben memóriakártyán. Ezekre az adathordozókra ma már rengeteg anyag ráfér, aki szokta hozni-vinni a dolgait USB-kulcson, az tudja, hogy egy idő után könnyű belezavarodni, hogy mondjuk egy dokumentumnak melyik változata a legfrissebb, melyiknek a szerkesztését folytassuk: azt ami a munkahelyi gépen maradt, csak nem másoltuk a kulcsra, ami otthon van, vagy szerencsés esetben az, amit magunkkal hordozunk. Hogy ezeken a problémákon segítsek, egy ilyen fájl-szinkronizáló programot fogok bemutatni.

Ismertettem már több képnézegetőt is: az XnView egy funkciókkal telepakolt alkalmazás, míg az IrfanView kissé szűkebb tudással rendelkezik, ám gyorsasága egyedülálló. A Picasa kicsit kilógott a sorból, inkább képek rendszerezésére, gyűjtemények böngészésére való. Bár elfogult vagyok az XnView-val szemben, biztos vagyok benne, hogy van, akit megijeszt a funkciógazdagsága, hogy az elején nehéz benne az egyszerűbb dolgokat is elérni. Most egy olyan programról lesz szó, ami mind tudásában, mind sebességében az előző két program között helyezkedik el.

Az FTP, a File Transfer Protocol, magyar nevén a fájlátviteli protokoll az egyik legrégebbi kommunikációs forma az interneten. A web, a böngészhető képes-linkes oldalak hálózata még nem is létezett, amikor emberek fájlokat küldözgettek egymásnak a világhálón, vagy néztek körül publikus fájltárakban, érdekességek után kutatva. Ezek főleg egyetemi gépek voltak, egyik-másik kutató, tanár vagy közösség osztotta meg eredményeit, kedvenc képeit vagy szövegeit a kíváncsi látogatóval. Volt szerencsém már akkor is a hálót böngészni, pl. a garbo.uwasa.fi a finn Vaasa Egyetem azon publikus gépe volt, melyet egy Greta Garbo-rajongó tartott fenn, és többek közt a filmsztárról lehetett képeket letölteni. Talán akkor kezdődött az internetes gyűjtőszenvedélyem is, amikor a Doom első shareware verzióját töltöttem le egy nyilvános FTP-szerverről. Manapság már főleg programok letöltésénél találkozunk az FTP-vel, illetve ha pl. a honlapunkat akarjuk a jövendőbeli helyére feltölteni.

Biztos vagyok benne, hogy az emberek 99%-a egy idő után megunja a Windows alapértelmezett háttérképét, és lecseréli valami olyanra, ami neki jobban tetszik. Persze ez sokszor a szerettei képe, a kisunokáé, a barátnőé, a legjobb buli jólsikerült fotója, de sokszor tanakodik az ember, hogy mit is kéne, valami szépet. Ha fotó, akkor biztos jópár embernek eszébe jutnak az amerikai National Geographic szemet gyönyörködtető képei. Szerencsére az újság szerkesztői 2007 óta háttérképek formájában elérhetővé teszik ezeket. De hogy nekünk csak válogatni kelljen, használjuk a következő kis programocskát!

Gondolkodtam, mi lenne a megfelelő jubileumi (128.!) programleírás. Szóba jött komolyság is, játék is, meg aztán gondoltam, kinézek valami jó számológépet stílszerűen, de abból meg igen gyenge volt a felhozatal. Szerettem volna valami szépet és jót, aminek nem csak egy szűkebb réteg örül… innen jött a program ötlete. Sajnos a dolognak ára is van, ugyanis a program sajnos angol nyelvű, ugyanakkor olyan egyszerű (telepíteni sem kell), hogy a leírásom alapján szerintem mindenki hamar elboldogul vele.

A filmkészítés mára már nem a gazdagok kiváltsága: egy olcsóbb videókamera vagy akár mobiltelefon birtokában mindenki nekiállhat a filmezésnek, hiszen a nyersanyag már nem olyan macerás, mint régen. Digitális formában rögzített anyagokat könnyedén a számítógépre vihetjük, könnyen reprodukálható, és a legtöbb háztartásban megnézhető formára: DVD-re írhatjuk. Igen ám, de a film felvételekor nem mindig sikerül mindent a legjobb időben és helyen felvennünk, egy jobb történet és dramaturgia megköveteli, hogy filmünket szerkeszteni is tudjuk. A különleges trükkökhöz is szükségünk lesz egy video-szerkesztő programra, olyanra, mint a most következő két program.

A Windows-sorozat eddigi talán legnépszerűbb tagja az XP volt, melyet a Microsoft próbált leváltani a Vistával, s most a Windows 7 a legújabb trónkövetelő. A Vista nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s bár a 7-es szépen lassan kezdi átvenni az XP helyét, sokan még mindig úgy érzik, nem győzte meg őket egyik új verzió sem. Mégis, sokan szívesen megnéznék, milyen is az az Aero felület, amit lehet utálni, lehet szeretni, egy biztos, a Windows kezelőfelületét radikálisan átalakította. Aki ragaszkodik az XP-jéhez, mégis szeretné kicsit csinosítgatni, annak most lehetősége nyílik néhány grafikai elemet az XP-jébe illeszteni a következő kicsi és telepítést nem igénylő programokkal.

Gabest, egy magyar programozó úgy gondolta, hogy a Windows beépített médialejátszója, a Media Player fejlesztése rossz irányt vett: hiába a sok extra funkció, ha a program alapvető tudása nem fejlődött, pusztán a gépet feleslegesen terhelő csicsa lett több. Ezért hát a régi Windows Media Player külsejét megőrizve annak alapjaira új lejátszót írt, akkor még Guliverkli néven. A program megőrizte elődje kis méretét, használhatóságát és sebességét, miközben egy rakás befoglalóformátumot (kép-, zenei és videóformátumot egyaránt) kezel, sokkal többet, mint az eredeti, s ezzel az egyik létező leggyorsabb és legkisebb "mindentudó" lejátszó.

Sajnos szomorú aktualitása van a programnak. Apám gépében – amit én tartottam karban – megadta magát az egyik merevlemez, és ennek adatvesztés is lett a következménye: a levelezésének egy része elveszett. Hogy másnál ne történjen hasonló baleset, ezért úgy gondoltam, írok egy kicsit a témáról. Először a hardveres részről, azaz hogy hogyan ismerhetjük fel, ha öregszik és fárad a gépünk háttértárolója.

Rég írtam a hardverrel foglalkozó programról, mivel ehhez kevésbé értek, és sajnos a legújabb hardverhíreket és trendeket követem. Ennek ellenére persze igyekszem karban tartani és ellenőrizni a körülöttem levő PC-k fizikai állapotát. Erre való a most ismertetett CrystalDiskInfo is.

Írtam már PDF-olvasóról korábban, de gipszfej nevű olvasóm felhívta a figyelmem, hogy nézzek körül a kicsit több funkcióval ellátott alkalmazások között. Bár ezek sebességben nem tudják felvenni a versenyt a már ismertetett Sumatra-val, ugyanakkor tudásban jelentősen többet tudnak nyújtani. Ebben a kategóriában indul gipszfej kedvence, a Foxit Reader és a Perfect PDF 6 Reader is, mégis a PDF XChange Viewer-re esett a választásom, mert tudása és magyar nyelvű felülete mellett van 1-2 kellemes figyelmesség benne, ami kezelhetőbbé teszi a többinél.

Egy korábbi cikkemben volt már szó arról, hogy a internet-kapcsolatunk sokszor nem a szolgáltató, a rossz hardver vagy a böngészőnk hibájából lassú, hanem azért, mert az internetes címek "lefordításáért" és a forgalom irányításáért felelős DNS-beállításunk nem épp a legmegfelelőbb. A NameBench analizálja a hálózati kapcsolatunkat, s ajánl egy jobb megoldást. Igen ám, de a program nem éppen a legegyszerűbb, ráadásul a kezelőfelülete angol, tehát sokan eleve nem szívesen használják, nehogy baj legyen belőle. Nekik találtam egy egyszerűbb, de legalább olyan hatékony programot.

Sokszor egy bonyolultabb rendszer akkorára nő, hogy kezd átláthatatlanná válni. Ilyenkor veszi elő mindenki a papírt-ceruzát, hogy felfirkálja legalább nagyjából az összefüggéseket, de ez nem mindig célravezető. Részint mert nem lesz túl szép a szabadkezi rajz, részben pedig mert kihagyunk valamit, vagy rájövünk, hogy ezt oda kellett volna rajzolni, nem ide, és egyébként is, a feliratok sem férnek ki oda, ahová írni kéne őket. Ilyenkor érdemes elővenni egy diagramszerkesztőt, legyen szó számítógépes hálózatokról, vállalati felépítésről, közművekről, áramkörökről, vagy akár izometrikus térképvázlatról.