Remélem augusztus 20-a alkalmából sikerül meglepnem olvasóimat valami olyannal, amire sosem gondoltak volna. Mindenki készül az ünnepre, de az ország tüzijátéka, illően az állam szerényebb anyagi helyzetéhez és az árvizek károsultjaira való tekintettel, ma este kicsit szolídabb lesz, mint eddig: csupán dunai uszályokról fognak egy kisebb látványosságot bemutatni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez jó-e, vagy sem, ám én egy frappáns ötlettel megoldottam a problémát: hadd legyen mindenkinek saját tüzijátéka!

Digitális zenéink, audio CD-ink konvertálására már bemutattam pár programot. Az AIMP Tools, a BonkEnc és a FormatFactory bár nagyon jó programok, a legkényesebb igényű zenerajongók számára mégsem adnak tökéletes megoldást, ha teljes hanganyagok bontásáról és konverziójáról van szó. Most bemutatok egy olyan programot, melynek használatával veszteségmentes tömörítéssel úgy konvertálhatjuk át CD-ink tartalmát illetve veszteségmentesen tömörített tartalmukat, hogy visszakonvertálva egy az egyben, bitről bitre az eredeti CD-n levő infót kapjuk vissza!

A tegnapelőtti témával szeretnék még kicsit tovább foglalkozni: hogyan csináljunk számítógépünkből egy mindentudó szórakoztató eszközzé? Sokat foglalkoztam már komoly programokkal, melyeknek kezelőfelületét rövidebb-hosszabb ideig tanulni kell. Ha olyan multimédiás központot szeretnénk a nappalinkba, amit a nagymamától a kisunokáig mindenki tud használni, akkor annak mindent kezelnie kell, ami a gépre van kötve, könnyen kezelhetőnek és szépnek kell lennie. Az sem baj, ha a pc-hez csatlakozott távirányítót is kezeli. Az XBMC mindezt tudja, méghozzá ékes magyar nyelven.

Régebben foglalkoztam a szórakozással, az egyszerű zenehallgatással, ahogy azt az ember a nappaliban, a hifi mellett megszokta. Mert sokszor nem akarunk törődni azzal, hogy a gépünkön hol és melyik fáljt szeretnénk lejátszani; csak egyszerűen zenét szeretnénk hallgatni, mondjuk kedvenc számainkat egy adott előadótól, válogatás, bíbelődés nélkül. A Winamp szolgáltatásai jónak mondhatók, de alapvetően mégsem a médiatárunk kezelése volt az elsődleges funkció. Az MP3Tag-gel akkurátusan rendet tehetünk zenéink információ-cimkéi között, illetve magukat a fájlokat is szépen helyretehetjük a cimkék alapján, de azért ez mégsem az igazi. Az AIMP pedig egy nagyszerű zenelejátszó, de a médiatárunkat nem kezeli. Hát akkor lássunk valami igazán jót.

Ismertettem már több képnézegetőt is: az XnView egy funkciókkal telepakolt alkalmazás, míg az IrfanView kissé szűkebb tudással rendelkezik, ám gyorsasága egyedülálló. A Picasa kicsit kilógott a sorból, inkább képek rendszerezésére, gyűjtemények böngészésére való. Bár elfogult vagyok az XnView-val szemben, biztos vagyok benne, hogy van, akit megijeszt a funkciógazdagsága, hogy az elején nehéz benne az egyszerűbb dolgokat is elérni. Most egy olyan programról lesz szó, ami mind tudásában, mind sebességében az előző két program között helyezkedik el.

Biztos vagyok benne, hogy az emberek 99%-a egy idő után megunja a Windows alapértelmezett háttérképét, és lecseréli valami olyanra, ami neki jobban tetszik. Persze ez sokszor a szerettei képe, a kisunokáé, a barátnőé, a legjobb buli jólsikerült fotója, de sokszor tanakodik az ember, hogy mit is kéne, valami szépet. Ha fotó, akkor biztos jópár embernek eszébe jutnak az amerikai National Geographic szemet gyönyörködtető képei. Szerencsére az újság szerkesztői 2007 óta háttérképek formájában elérhetővé teszik ezeket. De hogy nekünk csak válogatni kelljen, használjuk a következő kis programocskát!

Gondolkodtam, mi lenne a megfelelő jubileumi (128.!) programleírás. Szóba jött komolyság is, játék is, meg aztán gondoltam, kinézek valami jó számológépet stílszerűen, de abból meg igen gyenge volt a felhozatal. Szerettem volna valami szépet és jót, aminek nem csak egy szűkebb réteg örül… innen jött a program ötlete. Sajnos a dolognak ára is van, ugyanis a program sajnos angol nyelvű, ugyanakkor olyan egyszerű (telepíteni sem kell), hogy a leírásom alapján szerintem mindenki hamar elboldogul vele.

A filmkészítés mára már nem a gazdagok kiváltsága: egy olcsóbb videókamera vagy akár mobiltelefon birtokában mindenki nekiállhat a filmezésnek, hiszen a nyersanyag már nem olyan macerás, mint régen. Digitális formában rögzített anyagokat könnyedén a számítógépre vihetjük, könnyen reprodukálható, és a legtöbb háztartásban megnézhető formára: DVD-re írhatjuk. Igen ám, de a film felvételekor nem mindig sikerül mindent a legjobb időben és helyen felvennünk, egy jobb történet és dramaturgia megköveteli, hogy filmünket szerkeszteni is tudjuk. A különleges trükkökhöz is szükségünk lesz egy video-szerkesztő programra, olyanra, mint a most következő két program.

Halotti beszéd két remek programért. Ez is lehetne a címe a következő leírásomnak, melyben két audio alkalmazást mutatok be. Hogy miért halotti beszéd? Sajnos nemrég úgy döntött a programok fejlesztője, aki – ahogy a név is erre utal – egyben az AIMP zenelejátszó programozója is, hogy a további fejlesztést abbahagyja. Nagyon sajnálom a dolgot, hiszen két tényleg remek kis programról van szó, ami első látásra elnyerte a tetszésem. Az egyik a BonkEnc konkurrenciája, egy hang/zenekonvertáló program, a másik pedig a Windows beépített hangrögzítőjét váltja le, méghozzá olyan extra tudással, ami 2010-ben egy ilyen programból hiányzik.

A fotózás, a videózás a drága hobbiból mára már egy mindenki számára elérhető, hétköznapi dologgá vált. Tonnaszám gyárthatjuk a képeket a filmeket szeretteinkről, ünnepeinkről, munkánkról, kikapcsolódásunkról, az általunk érdekesnek tartott dolgokról, sőt, az egész világ számára elérhetővé tehetjük. De egy bizonyos mennyiség felett már nehéz megtalálni azt, amit keresünk, kivéve ha ügyesen szervezzük a dolgainkat - vagy ha képmanagert használunk.

Gabest, egy magyar programozó úgy gondolta, hogy a Windows beépített médialejátszója, a Media Player fejlesztése rossz irányt vett: hiába a sok extra funkció, ha a program alapvető tudása nem fejlődött, pusztán a gépet feleslegesen terhelő csicsa lett több. Ezért hát a régi Windows Media Player külsejét megőrizve annak alapjaira új lejátszót írt, akkor még Guliverkli néven. A program megőrizte elődje kis méretét, használhatóságát és sebességét, miközben egy rakás befoglalóformátumot (kép-, zenei és videóformátumot egyaránt) kezel, sokkal többet, mint az eredeti, s ezzel az egyik létező leggyorsabb és legkisebb "mindentudó" lejátszó.

Gipszfej emlékeztetett rá, hogy amikor a képnézegetőket teszteltem, kihagyhattam az egyik, ha nem a legjobb képnézegetőt, ami az XnView-hoz hasonóan ingyenes, tud magyarul és tökéletes darab. Persze nem hagytam ki akkor sem, csupán valahogy nekem az XnView jobban feküdt. Ugyanakkor elismerem, hogy nem mehetek el szótlanul az IrfanView mellett, hiszen annyira jó, hogy írnom kell róla. Mostanában rég volt szó képnézegetőkről, tehát itt az idő, hogy foglalkozzam ezzel a remek kis programmal.

Vetélytársra akadt a klasszikus zenelejátszó, a Winamp. Gipszfej nevű olvasónk hívta fel a figyelmem erre az igen kellemes kis programra mely méltán tör a neves előd babérjaira. Rég írtam zenelejátszóról, tehát elérkezett az ideje, hogy aki szeretne valami újat kipróbálni, esetleg a régit leváltani, annak bemutassak egy alternatívát.

Első blikkre egy Winamp-utánzat, de ez alapvetően nem baj, hiszen ami jól bevált, azon nem érdemes változtatni, ugyanakkor egy jó receptet nem könnyű utánozni sem. Az AIMP viszont nem marad le a nagy előd mögött, aki a Winamp kezelését megszokta, nagy újdonságok nem fogják érni: a panelek, a gombok mind hasonló logikát követnek, a különböző kezelőszerveken jobb kattintással érjük el a hozzájuk tartozó beállításokat, nyitó-záró gombok gondoskodnak a lejátszási lista, az equalizer megjelenítéséről, balra fent egy picike gombon pedig a főmenü található, melynek elrendezése is hagyományosnak mondható.

Este van, vagy hétvége, pihenni szeretnénk, bekészítjük a havertól frissen kapott filmet a számítógépbe, kényelmesen elhelyezkedünk a monitor előtt, barátnő, pattogatott kukorica kéznél, lejátszás gomb... de nincs kép. Vagy hang. Vagy egyik sem. Aki nem hallgatott rám, és nem telepítette az egyik K-Lite csomagot, annak ilyenkor keserves félórájába kerül, hogy a filmet működésre bírja, ha egyáltalán nekiáll küzdeni, és nem mindig hoz eredményt a küzdelem. Aki nem hisz a kodek-csomagokban, vagy nem akar tíz percet szánni a K-Lite telepítésére, újraindításra, annak íme a gyors segítség.

Találtam egy egész jó kis videó-lejátszót! Ajánlottam már a blogon a VLC-t, de biztos van, akinek az kicsit puritán, nem igazán felhasználóbarát, kiváló teljesítménye, és kodekektől való függetlensége ellenére. A K-Lite Mega Codec Pack-ban van még sokak nagy kedvence, a Media Player Classic, idáig én is ezt használtam, de most elbizonytalanodtam az SMPlayert próbálgatva és könnyen lehet hogy áttérek a használatára. Ezért most megosztom a blogolvasókkal a felfedezést.

A mai nap úgy látszik az alternatív megoldásoké, ugyanis most a letöltésekre ajánlott, nemrég megújult Orbit Downloadernek csinálok konkurrenciát. Persze a dolog nem ilyen sarkított, a két program nálam is remekül megfér egymás mellett, egyik sem váltja ki a másikat teljesen. Ezért most főleg azokat a funkciókat fogom sorra venni, amiért érdemes a JDownloadert is használni.