Nem is olyan rég, pár éve a PC-k olyanok voltak, mint egy hajszárító, vagy egy mikrosütő: bekapcsoltad, egyféleképp működtek, néha elromlottak. Manapság a számítógépeknek, az emberekhez hasonlóan „egészségi állapotuk” van, érzékenyebbek a melegre, túlhajtásra. Ennek megfelelően az odafigyelő használattal, törődéssel a gép életét alaposan meghosszabbíthatjuk. Van aki mestere a dolognak, fülre megállapítja a gép működési paramétereit, talán még a processzor áramfelvételét is tudja szemrevételezéssel. De ezügyben mégis jobb biztosra menni, főleg hogy az újabb gépek tálcán nyújtják a lehetőségét saját maguk diagnosztizálására, csupán egy alkalmas program kell az állapot figyelésére.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy régebbi gépem. Akkoriban még nem ügyeltem ennyire a PC-m állapotára, nem is takarítottam. Egyszer csak kezdett a gép belassulni, amit tudott, már sokkal komótosabban végezte, sőt, néha minden ok nélkül újra is indult, nem kevés bosszankodásomara. Ráadásul a neten is nehéz volt utánanézni a dolognak, hiszen megterhelte a gépet, és minél jobban nyúztam, annál hajlamosabb volt spontán újraindulni. Aztán egyszercsak kiderült, a probléma oka az, hogy a gép rettentő poros belülről, a processzor hűtése már alig-alig működött. Szét kellett szednem a PC-t, ki kellett porszívóznom, a hűtéseket alaposan letakarítanom. Akkoriban egy praktikus program volt segítségemre, mely folyamatosan figyelte a gépet, és a túlmelegedés előtt mindig riasztott. Ilyenkor mindig lassítottam a tempón, hagytam hűlni a gépet. A program a Motherboard Monitor nevű kis eszköz volt, melynek fejlesztése 2004-ben sajnos abbamaradt. Szerencsére azért az örökséget két program is átvette, ezek közül az okosabbikat, a SpeedFant ismertetem.

Aki már huzamosabb ideje használja a számítógépét, biztosan találkozott a helyzettel, amikor egy ismerősének el kell magyaráznia az interneten keresztül, hogy mondjuk egy bizonyos programban mit kell csinálni, mert a másik fél nem rendelkezett PC-s gyakorlattal. De sok olvasóm épp a másik oldalról ismerheti a történetet. Ilyenkor csak hosszas magyarázatok, némi idegeskedés és sok-sok idő árán sikerül megoldani a problémát. A számítógép-használat olyan műfaj, amit elmesélni sokkal nehezebb, mint megmutatni, ezért sokaknak megfordulhatott már a fejében, hogy „bezzeg ha most ottlehetnék, meg tudnám mutatni egy pillanat alatt, mit hogyan kell csinálni”. A távsegítség egyik nagymesterét, a TeamViewert veszem ma nagyítóm alá.

Megvettük a gépünket, és csodák csodája, két perc alatt elindul, villámgyors, azonnal munkára foghatjuk. Aztán telik-múlik az idő, telepítünk rá néhány programot, s a gépünket lassacskán egy csiga is lehajrázza, amikor bekapcsoljuk. Sokak ilyenkor élnek az üresjárattal, és magukba táplálják reggeli fél liter életfunkciókat beindító kávéjukat, hiszen dolgozni nem tudnak még a gépen. Mire végeznek vele, addigra tán még a PC is elindul. Ismerős a kép? Esetleg jó lenne változtatni az áldatlan helyzeten? Akkor tessék kipróbálni a Soluto-t!

Rég esett szó betűkészletekről, betűk kezeléséről, pedig mindenki nap-mint-nap találkozik velük a számítógépen, akár levelet ír, akár meghívót, akár weboldalt olvasgat, vagy csak feljegyzést készít magának. Fizetős és ingyenes forrásból is milliónyi betűtípus elérhető már, a Windows beépített fontjain kívül; mindenki saját ízlésének és felhasználásának megfelelőt talál a neten is. Így már nem probléma, hogy tényleg kedvünk szerint díszítsük egy-egy szép betűvel írásainkat. De nem mindig egyszerű megtalálni, hogy melyikre is volna igazán szükségünk: lehet, hogy azért, mert a program, amiben használnánk, csak a betűtípusok neveit sorolja fel, de lehet, hogy azért, mert több száz, vagy akár több ezer betűfajtával rendelkezünk, amit képtelenség már átlátni. Ebben segít nekünk a NexusFont, ami a korábban már ismertetett CFont Pro-val ellentétben magyarul is tud!

A PC-ken manapság sokmindent csinálhatunk párhuzamosan. Böngészhetünk az interneten, miközben mondjuk CD-t írunk, a háttérben pedig szól a zene. Úgy tűnhet, mintha egyszerre több számítógép dolgozná fel a teendőket, miközben látjuk, hogy mellettünk csak egy gép van. Hiába lehet a gépben ma már több processzor is, annyi mégsincs, hogy minden feladatra jusson egy, hiszen annak ellenére, hogy egyszerre csak pár ablakot látunk, a háttérben még több tucat olyan művelet folyik, amikről nem is kell tudnunk. De ennek a párhuzamos működésnek ára van, néha két folyamat összevész, vagy az egyik hirtelen minden erőforrást magához vesz, erre szokták azt mondani, hogy a gép lefagy, azaz nem reagál semmi egérkattintásra, billentyűnyomásra. Sajnos a Windows nem mindig hatékonyan kezeli az ilyen kritikus helyzeteket, sokszor az egyetlen megoldás a gép újraindítása, ami azt is jelenti, hogy amin dolgoztunk, az akár el is veszhet. Hogy ez ne forduljon elő, most egy folyamatfigyelő és -szabályzó programot mutatok be.

Tömörítőprogramból már van alternatíva bőven a blogon, de most szeretnék azoknak adni egy nagyon egyszerű megoldást, akik nem akarnak egy komoly tömörítőprogrammal bíbelődni, viszont sokszor kapnak tömörített fájlokat, amiket szeretnének minél egyszerűbben kicsomagolni. De ajánlom azoknak is, akik nagyon sokféle csomaggal dolgoznak, és egyetlen praktikus segédprogammal szeretnének minden formátumra megoldást találni, hiszen a program rengeteg tömörített formátummal elboldogul, de telepítőket, CD/DVD-képfájlokat, és csomagolt dokumenumokat is képes megnyitni, pár kattintással.

A számítógép kezelőfelülete amellett, hogy praktikusnak kell lennie, nem árt, ha szép is. A Windows kezdetektől fogva nem kényeztet el minket különösebb látnivalóval, s bár időről időre megújul a felület, az etalon mégis a Mac, és a csillivilli megoldásai. A Start menüben való turkálást a Win 7 kicsit megkönnyítette, de megértem, aki ennél többet akar. Mondjuk a képernyő alján egy szerény, ám egérrel fölé menve mégis megnagyobbodó eszközsort, ikonokkal, funkciókkal és még sok más érdekességgel. A megoldás nagyban hasonlít a már bemutatott Circle Dock-ra, mely a semmiből ugrik elő, ám az előd, a RocketDock ennél hagyományosabb: a monitor egyik széléhez ragad”, hogy mindig látható, kéznél levő legyen.

Keveset használt, csak a helyet foglaló, ám fontos dokumentumaink, fájljaink archiválására már két alkalmazást is bemutattam (7-Zip és WinUHA), mindkettő főleg hatékonyságával jeleskedett, de mint kiderült, a biztonság nem volt erősségük. A régi jó ZIP tömörítés, annak ellenére, hogy messze nem a leghatékonyabb, mégis a tömörítők között ez a módszer a közös nevező. Más eljárásokkal szemben a működése publikus, ráadásul sok olyan funkciót tud, ami archiváláskor vagy fájlok küldésekor jól jöhet. Ráadásul a formátuma is biztonságosabb, mint más tömörített állományoké, tehát sérülés esetén jó eséllyel vissza lehet belőle nyerni az adatokat. Most egy kevésbé hatékony, ám funkciókban annál gazdagabb tömörítőprogramot mutatok be.

Két szőke nő beszélget:
– Neked mi a PIN kódod?
– Négy csillag. És neked?
– De furiiiiii! Nekem is…

Bizalmas adatok küldésekor, tárolásakor sokan jelszóval védik a becsomagolt fájljaikat. Ez hasznos lehet akkor, ha sok fájlról van szó, s ha nem akarunk sokszor hozzáférni a bennük levő tartalomhoz. Viszont lehet, hogy van egy dokumentumunk, amihez akár naponta többször is hozzányúlunk, de még véletlenül sem szeretnénk ideiglenes helyre kicsomagolni és védelem nélkül hagyni a fájlt. Tehát szükségünk van egy gyorsan használható jelszavas védelemre, ami a védelmet leszámítva könnyen kezelhetőnek tartja meg a dokumentumot, viszont az a jelszavas védelem legyen nagyon nehezen törhető. (Sajnos megtörhetetlen védelem nincs, minden jelszó megfejthető, a kérdés csak az, hogy tíz perc vagy tízmillió év kell-e hozzá.)

Az O&O fejlesztőcég jóvoltából egy újabb lemezterület-elemző program lett elérhető ingyen. Bár úgy érzem, már sikerült két nagyon jó programot találnom erre a célra, mindenkinek ajánlom, hogy tegyen egy próbát a DiskStat-tal, mert ha a WinDirStat-nál és a Disk Space Fan-nál használhatóbbnak tűnik, akkor bizony egy 30 eurós beruházást intézünk el ingyen, egy egyszerű kérdőív kitöltésével. A program valahol a két program között helyezkedik el, kicsit okosabb, mint a Disk Space Fan, és kicsit könnyebben gyorsabb, kezelhetőbb és egyértelműbb a már nem fejlesztett WinDirStat-nál.

A blogon még régebben írtam ismertetőt az egyik legjobb tömörítőprogramról, a 7-Zipről. Akkor megigértem magamnak, hogy egyszer írok a legjobbról is, ami szintén egy ingyenes program. Persze azóta kiderült, nem ezek a legjobbak, hanem mint kiderült, hiszen  a legújabb WinZip egy teljesen új módszert használ (zipx)… amit viszont csak a WinZip tud kitömöríteni, ellentétben a sima zip-pel. Mivel a WinZip kereskedelmi program, megelégszem a majdnem első, azaz a második helyezett bemutatásával.

A Windows-sorozat eddigi talán legnépszerűbb tagja az XP volt, melyet a Microsoft próbált leváltani a Vistával, s most a Windows 7 a legújabb trónkövetelő. A Vista nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s bár a 7-es szépen lassan kezdi átvenni az XP helyét, sokan még mindig úgy érzik, nem győzte meg őket egyik új verzió sem. Mégis, sokan szívesen megnéznék, milyen is az az Aero felület, amit lehet utálni, lehet szeretni, egy biztos, a Windows kezelőfelületét radikálisan átalakította. Aki ragaszkodik az XP-jéhez, mégis szeretné kicsit csinosítgatni, annak most lehetősége nyílik néhány grafikai elemet az XP-jébe illeszteni a következő kicsi és telepítést nem igénylő programokkal.

Még decemberben volt a blogon egy akció, melyben az O&O Defrag 10-es Pro változata volt elérhető ingyen egy egyszerű regisztráció ellenében. Most örömmel jelenthetem, hogy megérkezett a friss akció, melyben a 11-es Pro változatot tették ingyenessé. Az új verzióban sok újdonság nincs, főleg a kezelőfelület lett egy kicsit használhatóbb, illetve a lemezhibák ellenőrzése lett hatékonyabb a 10-es verzió óta. A probaváltozatot eddig is bárki letölthette, viszont ez csak korlátozott ideig működött, ám most ingyen kaphatunk teljesen legális kódot hozzá, amennyiben regisztráljuk magunkat a fejlesztő oldalán.

Nem szeretném magamat ismételni, akit érdekel egy profi, 30€-s áron árult élvonalbeli töredezettség-mentesítő program legálisan és ingyen, az regisztráljon az alábbi linken (megszólítás, név, e-mail és ország kötelező megadásával, s a szerződés elfogadásával - a kis checkboxot ki kell pipálni a yes, "I have read…" szöveg mellett), töltse le a program 32/64 bites próbaverzióját a második linkről (download gomb), majd az e-mailben kapott aktivációs kóddal regisztrálja a programot, hogy ezek után korlátlan ideig használhassa a teljes értékű alkalmazást.

Regisztráció > Letöltés

S ha valaki egy kicsit több infót szeretne kapni a programról és a regisztrálás menetéről, annak a decemberi cikkemet ajánlom olvasásra.

Írtam már egy programról, mely a merevlemezeink tartalmát térképezi fel aszerint, hogy fájljaink, mappáink mekkora helyet foglalnak el: Ez volt a WinDirStat. Ez egy igen komoly eszköz volt azok számára, akik szeretnék kideríteni, miért fogyott el a tárolóhelyük, mi emésztette fel a legtöbb helyet a gépükön. Ezúttal is egy hasonló programot szeretnék ajánlani, csak most egy olyan változatot, mely kevesebb adattal, de látványosabb megjelenítéssel csábítja használatra azokat, akiknek a WinDirStat kicsit túl bonyolult volt.

Sajnos szomorú aktualitása van a programnak. Apám gépében – amit én tartottam karban – megadta magát az egyik merevlemez, és ennek adatvesztés is lett a következménye: a levelezésének egy része elveszett. Hogy másnál ne történjen hasonló baleset, ezért úgy gondoltam, írok egy kicsit a témáról. Először a hardveres részről, azaz hogy hogyan ismerhetjük fel, ha öregszik és fárad a gépünk háttértárolója.

Rég írtam a hardverrel foglalkozó programról, mivel ehhez kevésbé értek, és sajnos a legújabb hardverhíreket és trendeket követem. Ennek ellenére persze igyekszem karban tartani és ellenőrizni a körülöttem levő PC-k fizikai állapotát. Erre való a most ismertetett CrystalDiskInfo is.