Lassan vége a munkaidőnek, sőt, a szerencsésebbek már otthonról nézik a blogomat. Hazaérve sokan szívesen a kanapéra, fotelbe dőlnek, jobbkézbe a TV-távirányító és már kezdődhet is a napi robot után az ujjtorna. Ha nincs konkrét elképzelésünk, hogy mit is nézzünk, akkor nincs más hátra, mint kapcsolgatni, végignézni, melyik adón mi van. Természetesen egyiken sincs semmi, tehát lehet újra végignézni mindent, aztán megint. Jobb lenne, ha tudnánk, a kedvenc csatornáinkon hol lesz valami jó film, akár több is, ami lehet hogy ütközik egymással. Persze műsorújságot nincs kedvünk átnézni, a teletextre várni kell, meg aztán minden csatornán meg kell keresni a műsort, a neten is több helyről kell összevadászni, mi lesz a tévében. Macera macera hátán, amikor legszívesebben csak bambulnánk. A dolgunkat megkönnyítendő készült a a most ismertetésre kerülő zzEPG.

Az előző cikkem a Pidgin nevű üzenetküldőről szólt, melynek erőssége a sok üzenetküldő összefogása egy alkalmazásba. Telepítés közben kiderült, két, számomra fontos üzenetküldési módszer nincs az alapprogramba. A Pidgin remek bővíthetőségének köszönhetően ez kb. 5 percig okozott fejfájást, ennyibe telt hozzá a megfelelő modulokat megtalálni, a tippek és trükkök rovat első cikkeként ezeket mutatom be.

Az e-mailek felett eljárt az idő, manapság sokkal jobban szeretünk élő kapcsolatban lenni azzal, aki az internet túloldalán ül. Több tucat azonnali üzenetküldő áll a rendelkezésünkre a kommunikációra, sőt, a már ismertetett Skype az élő audio-video kapcsolattartás úttörője, és máig is élen járó résztvevője. A másik népszerű üzenetküldő a Microsoft Messengerból lett Windows Live Messenger (amit sokan hibásan MSN-nek hívnak, hiszen az MSN a Microsoft Network-öt, tehát a MS internetes szolgáltatásait fedi, Hotmailestül, Windows Live-ostul, Messengerestül). De sokan használnak ICQ-t, Google Talkot, Yahoo Messengert, AIM-et is, sőt, van aki FaceBookon tartja a kapcsolatot az ismerőseivel, és van, aki marad az ősöreg, ám a mai napig jól működő IRC-csatornáknál. Aki már most beleszédült a sok alternatívába, annak nyújtok egy egységes megoldást.

A napi betevő zenehallgatásunk érdekében már mindent megtettünk, már le tudunk tölteni zenéket a uTorrenttel, tudjuk rendezgetni a őket az Mp3tag-gel, le tudjuk játszani őket a Winamppal vagy a VLC Media Playerrel, sőt, audio CD-t is tudunk írni a CDBurnerXP-vel. De hogyan jutnak át kedvenc CD-ink a számítógépre, vagy az MP3 lejátszóra, mielőtt még agyonhallgatnánk és szétkaristolnánk őket? Aki már próbálta a CD-ről a CDI fájlokat, az tudja, így nem.

Szeretnéd, ha a Google, a szolgáltatásai, a könyvjelzői és még csomó apró hasznos kiegészítő mindig kéznél lenne a böngésződben? Még akkor is, ha nem otthon, a saját géped előtt ülsz? Vagy unod, hogy a mindenféle rosszindulatú oldalak eltérítik a kezdőlapod, vagy felugró ablakokkal bombáznak? Esetleg szeretnél a beépítettnél jobb szövegkeresőt, ami az oldalban kiemeli a találatokat? Netán unod mindig kitölteni a webes űrlapokat, és jó lenne ha egy program okosan kitöltené neked, hogy neked csak javítanod kell benne, ha szükséges? Nincs kedved Chrome-ra váltani, mert nem ismered még? Akkor a Google Toolbar kell neked!

Ha MP3-ról van szó, akkor mindenkinek a Winamp ugrik be. Őszintén szólva, nekem nem. Sok zeném van, talán nem véletlen, hogy a zenéimről az az őskáosz ugrik be, ami volt az mp3-ak között, amíg el nem kezdtem szépen rendbe szedni őket. Mivel szeretek úgy zenét hallgatni, hogy a hangulatomhoz válogatom meg a muzsikát, nem utolsó szempont, hogy most már a rendbe tett zenetáramban már mindent pár kattintással megtalálok, sőt, a megfelelő cimkézés miatt a lejátszóra nézve is tudom, épp mit hallgatok. Ez különösen akkor érdekes, ha az ember nem a PC-n hallgatja a muzsikát, hanem mondjuk egy mp3-lejátszón, amin a 001-dat~1.mp3 és hasonló rejtélyes nevek nem igazán informatívak, különösen ha az mp3-lejátszón nagyon sok szám között kell megtalálni egy bizonyosat. Az Mp3tag-gel a rendetlenségnek vége.

Ha ez a program úgy pár tíz évvel előbb jelenik meg, ma minden bizonnyal földrajz tanár lennék. Én még térképeken nőttem fel, azon, hogy ha eltévedtem, akkor valakit megállítok és útbaigazítást kérek, ha pedig mondjuk egy erdőben tévedtem el, akkor abból olyan történet lett, amit azóta is emlegetünk a barátaimmal. De eljött a GPS és a mobil navigáció kora, s korunk egyik leginnovatívabb cége, a Google is folyamatosan pumpálja az ágazatba az ötleteit, no meg persze pénzt, időt, munkát. Először jöttek a műholdképek, majd a 3D, a legutolsó változatban pedig elszakadtunk a kontinensektől is (az óceánok mélye és a világűr felé), és már nem csak térben barangolhatunk be egy területet, hanem egy területet is megnézhetünk különböző időpontokban is.

Sajnos egyre több program használja a számítógépünket olyan célra, amire mi nem szeretnénk, pl. más gépeket támad meg az interneten, kéretlen leveleket küld az ismerőseinknek, vagy épp az általa reklámozott oldalakat és hirdetéseket erőlteti folyamatosan a monitorra, de olyan is akad, ami váltságdíj reményében titkosítja fájljainkat, s ha nem kapja meg a kért összeget, a titkosítás miatt használhatatlanná teszi a munkánkat. Manapság ezeket két csoportra osztjuk, az erőszakosan, a rendszer hibáit kihasználva betelepülő vírusok, és a különböző féreg/trójai/kémprogramok, amik naivitásunkra, kíváncsiságunkra, hozzá nem értésünkre támaszkodva jutnak fel a gépre, általában valami hasznosnak remélt program vagy weboldal társaságában. Ez utóbbiak ellen ad védelmet a most bemutatott Spybot S&D.

Képzeljük el, vége a munkaidőnek, hazaérve a vacsora után szeretnénk valami színvonalas szórakozással elütni az estét, mondjuk moziznánk a házi DVD-tárból. Jobbik esetben csak annyi a problémánk, hogy hirtelen azt sem tudjuk mink van, nincs kedvünk a több polcnyi, vagy - még rosszabb: hengerekben tárolt - filmhegyet, legfeljebb annyit tudunk, hogy valami kellemes, szinkronizált romantikus darabot néznénk meg... de hogy mit, arról gőzünk nincs. Rosszabbik esetben lelkileg felkészülünk egy filmre, ám a polc előtt állva döbbenünk rá, hogy hát igen... azt pár hete kölcsönadtuk - és már talán azt sem tudjuk kinek. És akkor lőttek a kellemes filmnézésünknek, marad a híradó, a sorozatok, vagy Benkő Dániel viaskodása az amazonokkal.

A Windows és az MS Office frissítése egy gördülékeny, automatikus és háttérben meghúzódó folyamat, melynek egy felhasználó úgy élvezi az előnyét, hogy nagyritkán egy-egy értesítéstől eltekintve jóformán nem is tud róla... ideális esetben. De mint tudjuk, nem mindig van ideális eset, ha számítógépekről van szó, néha a frissítési folyamatba is kénytelenek vagyunk beavatkozni. Persze egy cégnél, ahol ez a rendszergazda hajnali vagy műszak utáni teendője és fejfájása, ott ez nekünk nem okoz gondot, de ha otthon a gépet használni és nem barkácsolni szeretnénk, akkor ez egy bosszantó tennivaló lehet. Ráadásul nem mindig töltődik le jól a javítócsomag, vagy nem abban a sorrendben telepítjük, ahogy kéne, és akkor már könyökig kell turkálnunk a Windows lelki életében. Persze hogy mit is kéne frissítenünk és hogyan, és honnan töltsük le a szükséges fájlokat, azt a Microsoft nem köti az orrunkra. Ezt az áldatlan állapotot elégelték meg a WUD fejlesztői.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem élhetek muzsikaszó nélkül. No nem kell megijedni, nem kezdek el nótázni, az előző mondatot szó szerint értettem, akár munka közben, akár pihenés alatt fontos nekem, hogy legyen valami háttérzaj, ha lehet, háttérzene. Ennek egyik módja, ha valaki magánál hordja kedvenc zenéit, amihez ragaszkodik, és azt hallgatja mp3-ban. De ha valaki nem szeretne foglalkozni a zenék műsorba állításával, szeretne változatos zenéket hallgatni, akkor adódik a lehetőség: hallgasson rádiót. Szerencsére az interneten már ezernyi adó sugároz, több tucat műfajban a beszélgetésektől a legkülöncebb rétegzenékig. Az már csak egy plusz, ha hallunk egy jó zenét, és rögtön rá tudunk tenyerelni a nagy piros gombra, amely rögtön rögzíti is nekünk a kellemes muzsikát.

Egyre több és több weboldal lát napvilágot minden nap, szinte követhetetlen az az információmennyiség, ami a világhálón elérhető. Az újságokkal, könyvekkel egyszerű volt minden, ha szerettünk egy könyvet, vagy tetszett egy cikk egy újságban, csak eltettük, és legrosszabb esetben is egy rendrakáskor a kezünkbe került. A világhálóval már sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár a böngészőkkel meg tudjuk jegyeztetni a későbbi elolvasásra ítélt oldalakat, mégis van, hogy mire időnk lesz elolvasni egy érdekes cikket, addigra az oldal már el is tűnik. Felváltja valami más, valami újabb, vagy csak egyszerűen a szerzője réginek ítéli, és törli. Most ajánlok egy alkalmazás, mellyel megőrizhetjük magunknak az oldalak tartalmát, méghozzá nem csak egy oldalt, hanem akár egy egész bonyolult honlapot is.

Régen volt, aki bélyegeket gyűjtött, szalvétát, vagy bogarakat... Aztán a rádiózással és a különböző hanghordozók elterjedésével már sokan kezdtek el lemezeket, kazettákat gyűjteni kedvenc előadóiktól. Jött a házi videózás, és hirtelen kiszorították a polcokról a könyveket, a ruhákat a VHS-kazetták. Beköszöntött a számítógépek, majd az internet kora, s a gyűjtögetők újabb bűvös szavakat kezdtek el imáikba foglalni: MP3, DivX, Napster, AudioGalaxy, DC, Torrent, fájlmegosztás. Ami nekem megvan, az miért ne lehessen meg neked is, pláne ha kapok is érte valamit cserébe. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez milyen esetben legális vagy illegális, etikus, vagy sem, büntetendő vagy sem. Viszont tény, hogy mára már nagyon sokféle tartalom elérhető cserebere-alapon, legyen az akár legális, akár kalóz-tartalom: kereskedelmi forgalomban levő, jogdíj alá eső, fizetős dolgok. De maga a technika nem ellenség, csupán egy eszköz, amit lehet jóra is, rosszra is használni. Ezért kérek mindenkit, hogy mindig nézzen utána a megosztott, vagy a mi tulajdonunkban levő, megosztani szánt tartalmak jogállásának, hogy mindig jóra használja ezt a remek programot.

Közeleg a hétvége, ideje végre kiszabadulni a természetbe, élvezni a napsütést, a friss levegőt! ...mondanám, ha nem néznék ki az ablakon és látnám milyen kellemetlen novemberi idő van. Ilyenkor még hazasétálni sincs kedve az embernek, és akkor még ki tudja milyen idő lesz a hétvégén. Lehet-e valami jóra számítani, vagy esetleg a vasárnap reggeli program már a hólánc felszerelése lesz? Egyáltalán? Fúj a szél? Hideg van most odakint? Köd van? Mire számíthatok hazafelé? Meg egyáltalán, mikor nyugszik a nap, sötétben kerülök már haza? Ilyen, és ehhez hasonló mindennapi kérdésekre ad választ a következő bemutatandó ingyenes programom.

Mai bemutatóm tárgya is történelmet írt. Egy csevegőprogramról van szó, mely kitört a csevegőprogramok közül, és lehetőséget adott, hogy jól használható telefonként használhassuk a PC mikrofonját és hangszóróját. Az igazi szenzáció az az volt, hogy a készítők elsőként tették tömegesen lehetővé, hogy az internetről lehessen földi, kábeles vagy mobil számokat hívni, illetve a neten földi hívásokat fogadni. Persze ez utóbbi már fizetős szolgáltatás volt, mégis megfizethető árban volt és a mai napig van is, nem véletlen hogy sok cég telefonos alközpont helyett a Skype-ot használja hívásainak lebonyolításaira.