Hol vannak már azok az idők, amikor fényképészt kellett egy rangosabb családi eseményhez hívni? Ma már szinte bárkinek a rendelkezésére áll minden eszköz, hogy minden kedves pillanatot megörökítsen, és megossza családjával, barátaival vagy akár az egész világgal. A digitális fényképezőgépek már elérhető áron kaphatóak, az egyszerűbbektől a profibbakig, de már mobiltelefont se kapni nagyon beépített optika nélkül. Az internet pedig összeköti az embereket akkor is, ha hatalmas fizikai távolságban vagyunk szeretteinktől. A képeket legkézenfekvőbb módon az interneten oszthatjuk meg velük, honlapot regisztrálni már laza 5 perces teendő. De nem mindenki ért a weboldalak létrehozásához, de még a profik sem feltétlenül kézzel állnak neki sok tíz, száz vagy akár ezer képből álló galériák készítésének. Ha ízléses, ám nem hivalkodó, kezelhető képtárat akarunk készíteni, rövid idő alatt, akkor bízzuk a feladatot a JAlbumra!

Aki már akár egy tűzfal-alkalmazás, akár egy hálózati forgalom-monitor segítségével a rendszerének internetes adatcseréjét, az tudja, hogy böngészés, fájlletöltés, üzenetküldés nélkül is hajlandó a Windows olyan információkat küldeni a Microsoftnak, vagy letölteni dolgokat kérdés nélkül, amibe nem biztos hogy beleegyeznénk. A legnagyobb forgalmat a frissítések szokták okozni, de erre kisebb mértékben a Media Player is hajlamos. De van még az alap Windowsban sok olyan szolgáltatás is, ami több bosszankodást okoz, mint hasznot, pl. a Microsoft Messenger, a hibajelentések, egyéni használatra a fájlindexelés. Ezek megléte néha csak idegesítő, de sokszor lassítja is a rendszert.

1848 március 15. Van-e magyar, aki ne tudná, ez a dátum mit jelöl? Ha azt mondom, Bem, Klapka, Görgey vagy éppen Haynau, valószínűleg mindenki tudja, a 48-49-es szabadságharcról beszélek, sokaknak talán még ütközetek, helyek és dátumok is beugranak. Természetesen én is tanultam az iskoláim alatt ezt az időszakot, de bevallom, a részletekről már nem tudnék ötösre felelni. Arról meg, hogy konkrétan mi volt az ütközetek konkrét lefolyása, a csapatmozgásokról, az erőviszonyokról pedig már csak nagyon halvány elképzeléseim vannak. Ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül, ugyanis 2005-ben az Oktatási Minisztérium megbízásából történelmi hűségű játék készült a szabadságharcból.

Amióta a különböző hang- és mozgókép-tömörítési eljárások elterjedtek, és az internet is egyre nagyobb sávszélességben áll rendelkezésére az átlagembernek, azóta a filmek és zenék megosztása szinte olyan egyszerűvé vált, mint egy havernak megmutatni a nyaraláson készült fotókat. A YouTube-on és a többi megosztó-oldalon a legnevesebb filmarhívumokat megszégyenítő mozgókép-anyag gyűlt össze, ráadásul bárki által elérhetően. De a jó minőségű HD-video kamkorderektől a webkamerákon át a mobilba épített és egyre fejlettebb kamerákig már szinte mindenkinek elérhető a videózás. A digitális fényképezés és a hangrögzítés, pl. a mobilokba épített diktafonokkal, már szinte mindennapi része az életünknek. Igen ám, de nem mindig van közös nevező, amiben ezeket a képi és hanganyagokat tároljuk vagy csereberéljük. A formátumok tengerében kíván rendet vágni a következő alkalmazás.

Amikor kissrác voltam, még Lópici Gáspár volt az utca hírmondója. A híreket a plakátokról, az újságokból és a rádióból tudtuk meg. Aztán jött a tévé, majd az internet. A világhálón a kezdetekben turkálni kellett a friss infókért, ha valaminek a híre hamar elterjedt, akkor is inkább szájról-szájra vagy e-mailben futott szét a világban. Majd jöttek a hírportálok, ahol már szépen, újságszerűen rendbe szedve jelentek meg a hírek. Igaz, időről időre rájuk kellett nézni, jött-e valami újdonság, s ha sokáig nem ellenőriztük, akkor volt, hogy valamiről lemaradtunk. Ráadásul egyre több és egyre többféle híroldal jelent meg, a személyes naplókról, blogokról és az ott frissen írottakról nem is szólva. Információdömping van, s ember legyen a talpán, aki ebben el akar igazodni. Ebben lesz segítségünkre a FeedReader.

Sok programot ismertettem, ami azzal foglalkozott, hogy információt nyújtson arról, hogy gépünket hogyan lehetne gyorsabbá tenni. Viszont alapvetően a hardverről és a szoftverekről mindig csak annyit írt, amennyi az adott program használatához szükséges volt. Ha szeretnénk bővebb információt kapni mondjuk a BIOS-ról, vagy a hálózatról, esetleg a területi beállításokról, akkor csak a Windows belső eszközeire hagyatkozhattunk, amik sokmindent nem kötnek az orrunkra. Most itt egy program, amivel a gép szinte minden paraméterét, tulajdonságait deríthetjük ki.

Lassan vége a munkaidőnek, sőt, a szerencsésebbek már otthonról nézik a blogomat. Hazaérve sokan szívesen a kanapéra, fotelbe dőlnek, jobbkézbe a TV-távirányító és már kezdődhet is a napi robot után az ujjtorna. Ha nincs konkrét elképzelésünk, hogy mit is nézzünk, akkor nincs más hátra, mint kapcsolgatni, végignézni, melyik adón mi van. Természetesen egyiken sincs semmi, tehát lehet újra végignézni mindent, aztán megint. Jobb lenne, ha tudnánk, a kedvenc csatornáinkon hol lesz valami jó film, akár több is, ami lehet hogy ütközik egymással. Persze műsorújságot nincs kedvünk átnézni, a teletextre várni kell, meg aztán minden csatornán meg kell keresni a műsort, a neten is több helyről kell összevadászni, mi lesz a tévében. Macera macera hátán, amikor legszívesebben csak bambulnánk. A dolgunkat megkönnyítendő készült a a most ismertetésre kerülő zzEPG.

Az e-mailek felett eljárt az idő, manapság sokkal jobban szeretünk élő kapcsolatban lenni azzal, aki az internet túloldalán ül. Több tucat azonnali üzenetküldő áll a rendelkezésünkre a kommunikációra, sőt, a már ismertetett Skype az élő audio-video kapcsolattartás úttörője, és máig is élen járó résztvevője. A másik népszerű üzenetküldő a Microsoft Messengerból lett Windows Live Messenger (amit sokan hibásan MSN-nek hívnak, hiszen az MSN a Microsoft Network-öt, tehát a MS internetes szolgáltatásait fedi, Hotmailestül, Windows Live-ostul, Messengerestül). De sokan használnak ICQ-t, Google Talkot, Yahoo Messengert, AIM-et is, sőt, van aki FaceBookon tartja a kapcsolatot az ismerőseivel, és van, aki marad az ősöreg, ám a mai napig jól működő IRC-csatornáknál. Aki már most beleszédült a sok alternatívába, annak nyújtok egy egységes megoldást.

A napi betevő zenehallgatásunk érdekében már mindent megtettünk, már le tudunk tölteni zenéket a uTorrenttel, tudjuk rendezgetni a őket az Mp3tag-gel, le tudjuk játszani őket a Winamppal vagy a VLC Media Playerrel, sőt, audio CD-t is tudunk írni a CDBurnerXP-vel. De hogyan jutnak át kedvenc CD-ink a számítógépre, vagy az MP3 lejátszóra, mielőtt még agyonhallgatnánk és szétkaristolnánk őket? Aki már próbálta a CD-ről a CDI fájlokat, az tudja, így nem.

Szeretnéd, ha a Google, a szolgáltatásai, a könyvjelzői és még csomó apró hasznos kiegészítő mindig kéznél lenne a böngésződben? Még akkor is, ha nem otthon, a saját géped előtt ülsz? Vagy unod, hogy a mindenféle rosszindulatú oldalak eltérítik a kezdőlapod, vagy felugró ablakokkal bombáznak? Esetleg szeretnél a beépítettnél jobb szövegkeresőt, ami az oldalban kiemeli a találatokat? Netán unod mindig kitölteni a webes űrlapokat, és jó lenne ha egy program okosan kitöltené neked, hogy neked csak javítanod kell benne, ha szükséges? Nincs kedved Chrome-ra váltani, mert nem ismered még? Akkor a Google Toolbar kell neked!

- Törölni szeretné az XY fájlt?
- Igen.(Katt.)
- Biztos hogy törölni akarja az XY fájlt, annak ellenére, hogy értékes információk veszhetnek el?
- Igen, persze. (Katt.)
- Teljesen biztos benne?
- Igen... NEEEEEEEEEEEEEEEEEEM!

És akkor már késő. Járt már így? Vagy esetleg a digitális fényképezőgépéről vesztek el képek? Nem? Akkor majd fog! :) És akkor nem gonoszkodtam, ugyanis előbb-utóbb mindenkivel előfordul a véletlen, vagy műszaki hibából adódó adatvesztés. De nem kell aggódni, még van esély visszahozni egy részét, ha nem az egészét annak, ami elveszett, csupán a megfelelő eszköz kell hozzá.

Ha MP3-ról van szó, akkor mindenkinek a Winamp ugrik be. Őszintén szólva, nekem nem. Sok zeném van, talán nem véletlen, hogy a zenéimről az az őskáosz ugrik be, ami volt az mp3-ak között, amíg el nem kezdtem szépen rendbe szedni őket. Mivel szeretek úgy zenét hallgatni, hogy a hangulatomhoz válogatom meg a muzsikát, nem utolsó szempont, hogy most már a rendbe tett zenetáramban már mindent pár kattintással megtalálok, sőt, a megfelelő cimkézés miatt a lejátszóra nézve is tudom, épp mit hallgatok. Ez különösen akkor érdekes, ha az ember nem a PC-n hallgatja a muzsikát, hanem mondjuk egy mp3-lejátszón, amin a 001-dat~1.mp3 és hasonló rejtélyes nevek nem igazán informatívak, különösen ha az mp3-lejátszón nagyon sok szám között kell megtalálni egy bizonyosat. Az Mp3tag-gel a rendetlenségnek vége.

Végre megvettétek a kiszemelt bútort, és meg is hozták. Az asszonykának mi sem természetesebb, mint hogy másra sem vágysz jobban, mint hogy a lakást legalább féltucatszor átrendezd, csak hogy kipróbáljátok, hogy ez a szekrény és az az ágy hol nézne ki a legjobban. Persze ilyenkor hiába mondod, hogy ezt meg azt a változatot eleve nem kéne kipróbálni, mert tuti nem lesz jó, de szíved szerelme szeretné megnézni. Persze a laza bútortologatást te intézed, aminek Mari néni, az alattatok lakó idős hölgy nagyon örül, mivel a parkettátok már rendesen belenyikordul a műveletbe. Úgy az ötödik-hatodik teljes átrendezés után úgy gondolod, hogy talán mégis azt a kékszemű szöszkét kellett volna életed párjául választanod, vele talán máshogy alakult volna ez a hétvégéd. Aztán rájössz, nem történt semmi baj, csupán kicsit későn olvastad a leírásomat a Sweet Home 3D-ről. Későn, de talán nem túl későn.

Ha ez a program úgy pár tíz évvel előbb jelenik meg, ma minden bizonnyal földrajz tanár lennék. Én még térképeken nőttem fel, azon, hogy ha eltévedtem, akkor valakit megállítok és útbaigazítást kérek, ha pedig mondjuk egy erdőben tévedtem el, akkor abból olyan történet lett, amit azóta is emlegetünk a barátaimmal. De eljött a GPS és a mobil navigáció kora, s korunk egyik leginnovatívabb cége, a Google is folyamatosan pumpálja az ágazatba az ötleteit, no meg persze pénzt, időt, munkát. Először jöttek a műholdképek, majd a 3D, a legutolsó változatban pedig elszakadtunk a kontinensektől is (az óceánok mélye és a világűr felé), és már nem csak térben barangolhatunk be egy területet, hanem egy területet is megnézhetünk különböző időpontokban is.

Sajnos egyre több program használja a számítógépünket olyan célra, amire mi nem szeretnénk, pl. más gépeket támad meg az interneten, kéretlen leveleket küld az ismerőseinknek, vagy épp az általa reklámozott oldalakat és hirdetéseket erőlteti folyamatosan a monitorra, de olyan is akad, ami váltságdíj reményében titkosítja fájljainkat, s ha nem kapja meg a kért összeget, a titkosítás miatt használhatatlanná teszi a munkánkat. Manapság ezeket két csoportra osztjuk, az erőszakosan, a rendszer hibáit kihasználva betelepülő vírusok, és a különböző féreg/trójai/kémprogramok, amik naivitásunkra, kíváncsiságunkra, hozzá nem értésünkre támaszkodva jutnak fel a gépre, általában valami hasznosnak remélt program vagy weboldal társaságában. Ez utóbbiak ellen ad védelmet a most bemutatott Spybot S&D.